-
1 ὑπέρχομαι
ὑπ-έρχομαι, [tense] aor. ὑπῆλθον, [dialect] Ep. -ήλυθον, the only tense used by Hom. (in both forms); [dialect] Dor.subj.Aὑπένθῃ Berl.Sitzb.1927.158
([place name] Cyrene); [tense] pf.ὑπελήλυθε Men.498
:—go or come under, get under, c. acc.,ὑπήλυθε θάμνους Od.5.476
;ὑπήλθετε δῶμ' Ἀΐδαο 12.21
;ἐπεί κε μέλαθρον ὑπέλθῃ 18.150
, cf. Berl.Sitzb. l.c.;ὄφρ' ἂν γᾶν ὑπέλθῃ A.Eu. 339
(lyr.); [ἡ μήτρα] ὅλη [τὴν κύστιν] ὑπελήλυθεν Sor.1.7
: with a Prep., ὑπὸ τὴν φορὰν τοῦ ἀκοντίου come within its range, Antipho 3.2.5;εἰς τὴν ὁδὸν τοῦ ἀκοντίου Id.3.4.5
; ὑπὸ τὸ βέλος ibid.: rarely c. dat., τοῖς στενοῖς enter (come under the mountains), Plu.Comp.Per.Fab.2.II of involuntary feelings, come upon, steal over one, c. acc.,Τρῶας δὲ τρόμος αἰνὸς ὑπήλυθε γυῖα Il.7.215
, 20.44;φρίκης αὐτὸν ὑπελθούσης Hdt.6.134
;ὥς μ' ὑπῆλθέ τις φόβος S.Ph. 1231
, cf. El. 1112; θαῦμά τοί μ' ὑπέρχεται ib. 928; ὥσθ' ἵμερός μ' ὑπῆλθε .. E.Med.57, cf. Philem.79.1;οὐ γάρ τις οἶκτος σῆς μ' ὑ. φυγῆς E.Hipp. 1089
; ἐς δ' ἄκραν δεῖμ' ὑπῆλθε κρατὸς φόβαν, of fear causing the hair to stand up, S.OC 1465 (lyr.);ἐκ ποδῶν δ' ἄνω ὑ. σπαραγμὸς εἰς ἄκρον κάρα A.Fr. 169
; .III of persons, creep or insinuate oneself into another's good graces, fawn upon,εἶδες οἷ' ὑπέρχεται ἡμᾶς; Ar.Eq. 269
(troch.);οἱ κριταὶ ὑ. Ἀλκιβιάδην And.4.21
; ὑ. τὰς ἀρχάς, τοὺς πολεμίους, X.Lac.8.2, Ath.2.14;ὑ. πάντας ἀνθρώπους καὶ δουλεύων Pl.Cri. 53e
;ὑ. καὶ θεραπεύειν D.23.8
;ὑ. δώροις καὶ κολακείαις Plu.Luc.6
.2 entrap, beguile,λάθρᾳ μ' ὑπελθών S.OT 386
;οἷ αὖ μ' ὑπῆλθες Id.Ph. 1007
;δόλῳ μ' ὑπῆλθες E.Andr. 435
, cf. Supp. 138, IA67;τὸν ἄνδρα ποικίλως ὑ. ἐν λόγοισιν Ar.Eq. 459
.VII of excrements, pass, Gal.18(2).147, Orib.Eup.1.9.10; ὑπέρχεται ῥᾳδίως, of laxative food, Gal.6.629; also of semen,καθεύδοντι ὑπέρχεται Ruf.
ap. Orib.6.38.29.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ὑπέρχομαι
-
2 προς-κυνέω
προς-κυνέω (s. κυνέω), die Hand an den Mund legen, sie mit einem Kusse gegen einen andern ausstrecken u. diesem dadurch seine Ehrfurcht bezeigen, Her. 1, 134; verehren, οἱ προςκυνοῠντες τὴν Ἀδράστειαν σοφοί, Aesch. Prom. 938; Pers. 491; γῆν τε προςκυνοῦνϑ' ἅμα καὶ τὸν ϑεῶν Ὄλυμπον, Soph. O. C. 1650; προςκύσαι ϑ' ὥςπερ ϑεόν, Phil. 657; und zugleich begrüßen, προςκύσαντε τὴν ἔσω ἄοικον εἰς οἴκησιν, 529; von den Hülfeflehenden, πάντες σε προςκυνοῦμεν οἵδ' ἱκτήριοι, O. R. 327; προςκυνεῖσϑαι βαρβάρων ὕπ' ἤϑελες, Eur. Troad. 1021; πρόςκυσον τὴν γῆν, Ar. Equ. 156, u. öfter; u. in Prosa, bes. von der abgöttischen Verehrung der Perser gegen ihre Könige, vor denen sie sich niederwerfen u. die Erde küssen, fußfällig verehren, was die Griechen immer als eine nur den Göttern gebührende Ehre betrachteten, βασιλῆα, Her. 3, 66. 7, 136. 8, 118; Xen. Cyr. 8, 3, 14; Arr. An. 4, 11, 16; καὶ ϑεραπεύειν, Plat. Rep. V, 469 b; προςκυνοῖμεν ἂν αὐτὸν ὡς ἱερὸν καὶ ϑαυμαστόν, III, 398 a; ϑνητὸν ἄνδρα, Isocr. 4, 151; Folgende, wie Pol. τούτους προςεκύνει καϑαπερανεὶ δαίμονας, 18, 37, 10. Bei Sp. auch mit dem dat., u. so gew. im N. T., z. B. Matth. 2, 2. 8; vgl. Lob. Phryn. 463.
-
3 ὑπ-έρχομαι
ὑπ-έρχομαι (s. ἔρχομα,), 1) daruntergehen, -kommen, hineingehen, ϑάμνους, δῶμα, μέλαϑρα, Od. 5, 476. 12, 21. 18, 150; ὄφρ' ἂν γᾶν ὑπέλϑῃ Aesch. Eum. 324; seltner c. dat., s. Mein. Men. p. 385; ὑπὸ τὸ ἀκόντιον, Antiph. 3 β 4. – 2) heimlich, unvermerkt hinunter-, hineingehen, τὸ φρούριον, Parthen. 7, 2; sich einschleichen, überkommen, beschleichen, bes. von Gemüthszuständen, c. accus., Τρῶας τρόμος ὑπήλυϑε γυῖα, Furcht überkam die Troer an den Gliedern, Il. 7, 215. 20, 44; ὑπέρχεταί με φόβος, ϑαῦμα, δέος, οἶκτος, Soph. Phil. 1215 El. 916 Eur. Hipp. 1089; ἵμερός μ' ὑπῆλϑε Med. 57; ὑπέρχεταί με φρίκη Her. 6, 134; καί τι τῶν τότε ὑπῆλϑεν αὐτὸν δειμάτων Plat. Phaedr. 251 a; Sp., auch = einfallen, Plut. Ages. 6. – 3) langsam vorgehen (vor Einem fort), Xen. An. 5, 2, 30. – 4) sich an Jem. anschleichen, ihm schmeicheln, ihn durch Dienstbezeigungen zu gewinnen suchen, sich unterwürfig gegen Jem. bezeigen, Ἀλκιβιάδην, Andoc. 4, 21; καὶ δουλεύων Plat. Crit. 53 e; ehren, Xen. Lac. 18, 2; fürchten, οἱ γεωργοῦντες ὑπέρχονται τοὺς πολεμίους μᾶλλον Ath. 2, 14; καὶ ϑεραπεύειν Dem. 23, 8; Sp. – Auch = sich mit List an Einen machen, ihn angreifen, Einen betrügen, hintergehen, Soph. O. R. 386, vgl. Phil. 995; δόλῳ μ' ὑπῆλϑες Eur. Andr. 136; Ar. Equ. 269; – heimlich, listig wonach trachten, τυραννίδα, sich erschleichen, Plut. Dion. 7.
-
4 κολούω
A , Arist.Pol. 1274a8:—[voice] Pass., [tense] fut. - ουθήσομαι Gal.9.529: [tense] aor.ἐκολούθην Th.7.66
, - ούσθην A.Pers. 1035 (lyr.): [tense] pf.κεκόλουμαι AP7.234
(Phil.), Plu.Ages.31, etc., - ουσμαι D.C.Fr. 57.23: ([etym.] κόλος):—cut short, dock, curtail, [ ἀστάχυας] Hdt.5.92.ζ; στάχυν σπάθῃ κ. φασγάνου E.Fr. 373
; prune,τὸν βότρυν Thphr.CP 2.15.5
; [τὰ δένδρα] βελτίω κολουόμενά φασι γίγνεσθαι ib.2, cf. IG9(2).1109.81 ([place name] Coropa): c.gen., τὴν δ' ἐκόλουσεν οὐρῆς docked her of her tail, Opp.H.4.484.II Hom. always metaph., τὸ μὲν τελέει, τὸ δὲ μεσσηγὺ κολούει part he brings to pass, part he cuts off half-accomplished, of the threats of Achilles, Il.l.c.; μηδὲ τὰ δῶρα.. κολούετε curtail them not, Od.11.340; ἕο δ' αὐτοῦ πάντα κολούει cuts off all his hopes, 8.211; κολούειν εἰς τὰ τῆς τέχνης ἔργα hinders performance in the art, Gal.5.733.2 like κολάζω, which is more freq. in Prose, τὰ ὑπερέχοντα κ. put down, abase those who are exalted, Hdt.7.10.έ, cf. Arist.Pol. 1284a37, 1313a40;δῆμον E.Fr.92
;τοὺς ἄλλους κ. διαβολαῖς Pl.Lg.
l.c., cf. Ap. 39d; τὸ ῥῆμα discredit it, Id.Prt.l.c.;τὴν ἐν Ἀρείῳ πάγῳ βουλήν Arist.Pol. 1274a8
; κ. καὶ θεραπεύειν, κ. καὶ ταπεινώσειν τινά, Phld.Lib.p.60 O., Plu.Alc.l.c.:—[voice] Pass., to be balked, thwarted, σθένος ἐκολούσθη A.l.c.; νούσῳ κεκολουμένος APl.c.; ἐπειδὰν ᾧ ἀξιοῦσι προὔχειν κολουθῶσι when they are worsted in a matter in which they claim superiority, Th.l.c.; , cf.Euthd. 305d, Plu.Ages.l.c. -
5 θάλπω
θάλπω fut. 3 sg. θάλψει Job 39:14 (Hom. et al.; ins, pap, LXX; TestJos 5:4; Ath. R. 56, 9) in Gk. lit. freq. in the sense ‘make warm’ (Jos., Ant. 7, 343 of a young woman who provided warmth for King David); in our lit. usage is limited to the fig. ext. cherish, comfort (Theocr. 14, 38; M. Ant. 5, 1, 1; Alciphron 4, 19, 9; OGI 194, 5 [42 B.C.] τὴν πόλιν ἔθαλψε), of children whom a mother cherishes 1 Th 2:7. Of a wife, whom her husband is to care for as his own σάρξ (CPR I, 30, 20 of the husband to his wife ἀγαπᾶν καὶ θάλπειν καὶ θεραπεύειν; Sb 4658, 12) Eph 5:29.—DELG. M-M. Spicq. -
6 διαιτάω
διαιτάω, διῃτώμην, Plat. Phaed. 61 e; Lys. 1, 9; aor. ἐδιαίτησα u. διῄτησα, in composs. auch κατεδιῄτησα; perf. δεδιῄτημαι, Thuc. 7, 77; διῃτήϑην, 7, 87. – 1) zu leben geben, ernähren, Medic.; bes. bestimmtes Maaß im Essen u. Trinken vorschreiben, gewisse Speisen zu essen geben, Hippocr. u. A; u. auf diese Weise kuriren, καὶ ϑεραπεύειν τοὺς νοσοῦντας Plut. Cat. mai. 23; übertr., mildern, Hel. 7, 28. – Med. mit aor. pass., eine gewisse Lebensart führen, ἀνειμένως, Thuc. 2, 59; ὡς ἂν διαιτώμενοι ὑγιαίνοιεν Plat. Gorg. 449 e; sich aufhalten, wohnen, ἐν δόμοισιν Soph. O. C. 769; ἐπ' ἀγροῦ Her. 1, 120; ἐν τοῖς ἀγροῖς Thuc. 2, 14; παρ' ἡμῖν Plat. Phaed. 61 e; ἐν τῷ οἴκῳ διῃτήϑη Is. 6, 15, u. sonst; auch δίαιταν δ., eine Lebensart führen, Plut. Pericl. 34; πολλὰ ἐς ϑεοὺς νόμιμα δεδιῄτημαι Thuc. 7, 77, ich habe durchaus gesetzlich gelebt. – 2) Schiedsrichter sein, als Schiedsrichter entscheiden, Is. 2, 29 u. sonst; τινί, Dem. 21, 84; τινά, 47, 12; νείκη, Dion. Hal. 7, 52; Strab.; παισὶ φιλήματα, Theocr. 12, 34; auch τινά τινι, versöhnen, App. B. C. 5, 93. – Allgemeiner, = leiten, regieren; λαόν Pind. Ol. 9, 66; κεῖνο κεῖν' ἆμαρ διαίτασεν, vollendete, P. 9, 68; – anordnen, Sp.
-
7 θεραπεύω
θεραπεύω, ein Diener, dienstbar, dienstwillig sein; Hom. einmal, Od. 13, 265 οὕνεκ' ἄρ' οὐχ ᾡ πατρὶ χαριζόμενος ϑεράπευον, vgl. ϑεράπων; so im tut. med. H. h. Apoll. 390. – Bes. als Untergebener einem Mächtigeren dienen, ihn verehren, ihm seine Verehrung durch Dienstleistungen beweisen; die Götter verehren, ἀϑανάτους Hes. O. 137; Διόνυσον Eur. Bacch. 82, vgl. I. T. 1105; ϑεούς, τὸ ϑεῖον, Plat. Legg. VI, 776 b Tim. 90 c; ϑεραπεύοντες καὶ ἁγνεύοντες ϑύομεν Lys. 6, 51; τοὺς ναούς Eur. Ion 111; Plat. ὡς δαιμόνων οὕτω ϑεραπεύσομέν τε καὶ προςκυνήσομεν αὐτῶν τὰς ϑήκας Rep. V, 469 a; die Aeltern, τοὺς γονέας, πατέρας τε καὶ μητέρας ibd. 467 a; Men. 91 a; ϑεραπεύεσϑαι ὑπὸ τῶν παίδων Lys. 19, 37; Eur. τοὺς βόσκοντας Ion 183; den Herrn, δοῦλοι τοὺς δεσπότας ϑεραπεύουσιν Plat. Euthyphr. 13 d. – Allgemein, pflegen, warten, Sorge tragen für Einen, bes. für einen Kranken, ὁ ἰατρὸς τὰ νοσήματα ϑεραπεύει καὶ ἐπισκοπεῖ Plat. Legg. IV, 720 d; ἰᾶσϑαι τὰ ϑεραπευόμενα σώματα III, 684 c; ἔϑνησκον οἱ μὲν ἀμελείᾳ, οἱ δὲ καὶ πάνυ ϑεραπευόμενοι, sorgfältig von Aerzten behandelt, Thuc. 2, 51; τοὺς ὀφϑαλμούς, heilen, Arist. Eth. 1, 13; Folgde, wie Ath. XII, 522 b. Auch übertr. auf Sachen, ausbessern, ἕνεκα τοῦ ϑεραπεύειν ἀεὶ τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D. Sic. 4, 41; ὑποψίαν, den Argwohn zu beseitigen suchen, Plut. Lucull. 22; – σῶμα καὶ ψυχήν Plat. Gorg. 513 d; τοὺς ἵππους 516 e; τὴν γῆν, das Land bestellen, Xen. Oec. 5, 12 u. Sp.; μήτε σίτου γεύσασϑαι μήτε τινὰ ἄλλην ϑεραπείαν ϑεραπεῦσαι τὸ σῶμα Arr. An. 7, 14, u. ä. öfter bei Sp.; μύροις ἀγαϑοῖς χαίτην Archestr. bei Ath. III, 101 c; geistig, μέλλεις τὴν ψυχὴν τὴν σαυτοῦ παρέχειν ϑεραπεῦσαι άνδρὶ σοφιστῇ Plat. Prot. 312 c; τὴν διάνοιαν Rep. III, 403 d; μὴ μαϑοῦσι μηδὲ ϑεραπευϑεῖσιν εἰς ἀρετήν, die nicht zur Tugend erzogen worden, Prot. 325 c. – Durch Dienstleistungen Jemand zu gewinnen suchen, τὸ πλῆϑος τῶν Μυκηναίων τεϑεραπευκότα, er hat für das Volk Sorge getragen, Thuc. 1, 9; οἱ μὲν ἡμᾶς ἐν τῷ πολέμῳ δεδιότες ἐϑεράπευον 3, 12; γυναῖκα Xen. Cyr. 5, 1, 17, ihr die Aufwartung, den Hof machen; schmeicheln, Thuc. 3, 39; ϑερ. τὰς ϑύρας τῶν ἀρχόντων Xen. Cyr. 8, 1, 6. 3, 47, an der Thür erscheinen u. seine Aufwartung machen, wie αὐλὰς βασιλικάς D. L. 9, 63. Häufig auf Sachen übertr., ἱερά, dafür Sorge tragen, Thuc. u. A.; ἡδονήν Plat. Phaedr. 233 c Xen. Cyr. 5, 5, 41, der Luft nachgehen, auf das Vergnügen bedacht sein, ihm fröhnen; τὸ ξυμφέρον, seinen Vortheil wahrnehmen, Thuc. 3, 56; ϑεραπεύειν τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν, dafür Sorge tragen, 4, 67; Soph. πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν Phil. 149, versuche zu dienen, wie es der Augenblick erheischt; καιρόν, die rechte Zeit wahrnehmen, Pol. 11, 5, 2; vgl. Dem. 18, 307 τοὺς ὑπὲρ τῶν ἐχϑρῶν καιροὺς ἀντὶ τῶν τῆς πατρίδος ϑεραπεύειν; – auch c. inf., ϑεραπεύοντες τὸ μὴ ϑορυβεῖν, dafür Sorge tragend, daß sie nicht lärmten, Thuc. 6, 61; Sp.; ϑεραπεύουσι κόμην φαίνεσϑαι λιπαράν Plut. Lyc. 22; Luc. de merc. cond. 26.
-
8 γῆ
γῆ, ἡ, occasionally in Hom., freq. in Hes., and the only form in [dialect] Att. Prose for γαῖα: dualA : pl. rare, , ([place name] Zelea), etc., AP9.430 (Crin.): gen.γεῶν Hdt.4.198
, GDI5755.14 ([place name] Mylasa); (ii B. C.): acc. γέας [Democr.] 299, SIG46.3 (Halic.),γᾶς PTeb.6.31
(ii B. C.), Str. 2.5.26; Cypr.ζᾶς Inscr.Cypr.135.30
H.: dat. pl. γέαις prob. in CIG 2693f9 ([place name] Mylasa), LW415.9 (ibid.):— earth (including land and sea, Sapph.Supp.5.2) opp. heaven, or land opp. sea,Γῆ τε καὶ Ἠέλιος καὶ Ἐρινύες Il.19.259
, cf. 3.104; τίς γῆ; Od.13.233;γῆς περίοδοι Hdt.4.36
, Arist.Mete. 362b12, title of work by Hecat.: personified, Il. l.c., A.Th.69, Pers. 629, etc.; κατὰ γῆν on land, by land, opp. ναυσί, Th. 1.18; opp. ἐκ θαλάσσης, Id.2.81;κατὰ γῆν στέλλεσθαι X.An.5.6.5
, etc.; ἐπὶ γῆς on earth, opp. νέρθε, S.OT 416; κατὰ γῆς below the earth, A.Ch. 377, 475, etc.; ; ;γᾶς ὑπένερθε Pi.Fr. 292
: gen. with local Adverbs, ; ποῦ, ποῖ, ὅποι γ., S.OT 108, Ph. 1211, El. 922;ὅπου γ. Ar.Av. 9
.2 earth, as an element, Xenoph.27, Anaxag.4, Pl.Prt. 320d, Lg. 889b, Arist.Metaph. 989a5, Cael. 306a18, etc.b γῆν καὶ ὕδωρ αἰτεῖν, as tokens of submission, Hdt.5.18, Lycurg.71;γῆν καὶ ὕδωρ διδόναι Hdt.5.18
, al.II land, country,καὶ γῆν καὶ πόλιν A.Eu. 993
; γῆν πρὸ γῆς ἐλαύνεσθαι, διώκειν, from land to land, Id.Pr. 682, Ar. Ach. 235; ; one's native land, Tyrt.12.33, Thgn.1213, A.Supp. 890 (lyr.), S.OC 441, E.Ph. 1090; freq. omitted with art., ἐκ τῆς ἐμαυτοῦ (sc. γῆς) , etc.2 freq. in Trag., city, .III the earth or ground as tilled,ἄροτον γῆς S.OT 270
; γᾶ φθίνουσα ib. 665, etc.; τὴν γῆν ἐργάζεσθαι, θεραπεύειν, till the ground, Pl.R. 420e, X.Oec.5.12;τὰ ἐκ τῆς γῆς φυόμενα Id.Mem.4.3.10
.IV of particular kinds of earth or minerals, e.g. fuller's earth. Thphr.Char.10.14, cf. Gal.12.168;Κιμωλία γ. Ar.Ra. 712
, cf. Hp.Mul.2.189. -
9 κάρτα
κάρτᾰ (cf. κράτος), Adv., freq. in [dialect] Ion. and Trag., rare in Com. and [dialect] Att. Prose (v. infr.):—with Adjs. and Advbs.,A very, extremely; with Verbs, very much;κ. κακῶς ῥιγῶ Hippon.16
;ἐσθλοὺς κ. μαχητάς Aristeas Epic.Fr.3
; κ. ἀπὸ θερμέων Χωρέων very hot, Hdt.2.27; κ. θεραπεύειν τινά, opp. μετρίως, Id.3.80;κ. δεόμενος Id.8.59
;κ. ὀξύ Hp. Acut.58
;κ. πρευμενεῖς A.Ag. 840
;κ. ἰδεῖν ὁμόπτερος Id.Ch. 174
;εἰ καὶ μακρὰ κ. ἐστίν S.Tr. 1218
;ὥς σου κ. νῦν μνείαν ἔχω E.Med. 328
, cf. 222, etc.; once in Pl.,πηλοῦ κ. βραχέος Ti. 25d
; ληρεῖς ἔχων κ. Ar. Av. 342 (troch.).2 surely, in very deed,κ. δ' ἔστ' ἐγχώριος A.Th. 413
; κ. δ' ὢν ἐπώνυμος true to thy name, Id.Eu.90, cf. Th. 658; κ. δ' εἰμὶ τοῦ πατρός all on the father's side, Id.Eu. 738;κ. δ' εἴσ' ὅμαιμοι Id.Th. 939
(lyr.); ἦ κ. Id.Ag. 592, 1252, S.El. 312, 1278, etc.;σὺ δὲ κ. φείδῃ Amips.22
.3 καὶ κ., used to increase the force of a previous statement,τὰ ἀνέκαθεν λαμπροί, ἀπὸ δὲ Ἀλκμέωνος.. καὶ κ. λαμπροί Hdt.6.125
; esp. in dialogue, yes, verily, ἦ γάρ τινες ναίουσι.. ; Answ.καὶ κ... S.OC65
; ἆρ' ἄν τί μου δέξαιο.. ; Answ.καὶ κάρτα γ E.Hipp. 90
; once in Ar.,καὶ κ. μέντἂν.. καθείλκετε Ach. 544
; in Hdt. also, τὸ κ. 1.71, 4.181; esp. with a slightly iron. sense, with a vengeance,ἐς ὂ δὴ καὶ τὸ κ. ἐπύθοντο 1.191
, cf. 3.104, 6.52. -
10 παρασκευή
παρασκευ-ή, ἡ,A preparation,δείπνου Hdt.9.82
; παρασκευὴν σίτου παραγγείλας having ordered corn to be prepared, Id.3.25, cf. Pl.R. 369e ;π. νεῶν Ar.Ach. 190
; ἐν τούτῳ παρασκευῆς ἦσαν in this state of preparation, Th.2.17 ; preparation, practice, as of a speaker preparing his speech, Isoc.4.13, X.Mem.4.2.6 ;ἡ π. τῆς πραγματείας Plb.3.26.5
(elsewh. προκατασκευή, q.v.) ; λέγειν ἀπὸ παρασκευῆς, opp. αὐτοσχεδίως, Alex.Fig.1.2 ; also, in a speech, preparatory section, D.H.Is.15 (pl.) ; cf.παρασκευάζω A. 3
fin.b with Preps., ἐκ παρασκευῆς of set purpose, by arrangement, Antipho 6.19, Lys.31.30 ; μάχη ἐγένετο ἐκ π. a pitched battle, Th.5.56 ;ἀπὸ παρασκευῆς Id.1.133
;ἀπὸ π. οὐδεμιᾶς Antipho 5.22
; δι' ὀλίγης παρασκευῆς at short notice, offhand, Th.4.8 ;τὸ ναυτικὸν ἐν π. ἦν Id.2.80
; ἦσαν ἐν π. πολέμου were engaged in preparing for it (cf. κατασκευή), Id.8.14 ;ἐν παρασκευῇ εἶναι Arist.Rh. 1382b3
;μετὰ παρασκευῆς πλείστης ἠδίκησεν Id.Rh.Al. 1427a4
;ἄνευ παρασκευῆς Pl.Ep. 326a
.2 providing, procuring,φίλων καὶ οὐσίας Id.R. 361b
; ὑγιείας σώματι π. Id.Lg. 962a ; way or means of providing, τίς.. τέχνη τῆς π. τοῦ μηδὲν ἀδικεῖσθαι; Id.Grg. 510a ; δύ' εἶναι τὰς π. ἐπὶ τὸ θεραπεύειν ib. 513d ; in E.Ba. 457, λευκὴν.. χροιὰν εἰς παρασκευὴν ἔχεις, ἐκ π. shd. be read.3 intrigue, cabal, for the purpose of gaining a verdict or carrying a measure, Cratin.185, Antipho 5.79, And. 1.1, Lys. 12.75, al., D.43.32.2 freq. in military sense (v. supr. 1.1), armament, And.1.107, Th.6.31, X.Ages.1.13, HG5.2.23 ; ἵπποι καὶ ὅπλα καὶ ἡ ἄλλη π. Th.2.100, cf. 5.17 ; γίγνεσθαι τὰς παρασκευὰς ἐποίης α I got the armaments ready for service, D.18.102 ; αἱ πρὸς πόλεμον π. Arist.Rh. 1383b3.3 generally, power, means, Th.1.1 ; natural equipment, Arr.Epict.1.2.30, 2.19.30 ; φύσις καὶ π. ib.4.8.42, cf. 1.6.37 ; of the physical constitution of a new-born infant, Gal. 6.32 ; of mental faculties, predisposition, δύναμις καὶ π. Plot.4.6.3.III among the Jews, the day of Preparation, before the sabbath of the Passover, Ev.Marc.15.42, Ev.Jo.19.14,31, etc. ;ἡμέρα παρασκευῆς Ev.Luc.23.54
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > παρασκευή
-
11 συνάπτω
I in physical sense, Χειρὶ Χεῖρα, of dancers, Ar.Th. 955 (lyr.); ξ. καὶ ξυνωρίζου Χέρα, in sign of friendship. E.Ba. 198, cf. IA 832, Pl.Lg. 698d; ἰδού, ξύναψον (sc. τὴν Χεῖρα) E.Ph. 106; but σ. Χεῖρέ τινος ἐν βρόχοις bind them fast, Id.Ba. 615 (troch.), cf. 546 (lyr.); ξ. πόδα, σ. ἴχνος τινί, meet him, Id. Ion 538 (troch.), 663;πόδα ἐς ταὐτὸν ὁδοῦ Id.Ph.37
; δρόμῳ ς. meet in full career, ib. 1101; ξ. κῶλον τάφῳ approach the grave, Id.Hel. 544;φόνος ξ. τινὰ γᾷ Id.Ph. 673
(lyr.); ξ. βλέφαρα κόραις close the eyes, Id.Ba. 747; στόμα ς. kiss one, Id.IT 375; κακὰ κακοῖς ς. link misery with misery, Id.HF 1213 (lyr.); κακὰ ξ... τινί link him with misery, Id.Med. 1232; prov., σ. λίνον λίνῳ join thread to thread, i.e. compare things of the same sort, Stratt.38, Pl.Euthd. 298c, Arist.Ph. 207a17, cf. Sch.Pl.l.c.; also δύ' ἐξ ἑνὸς κακὼ ς. E.IT 488, cf. Hipp. 515; κοινὴν ξ. δαῖτα παιδί share with him a common meal, Id. Ion 807 (troch.).2 metaph. of combination in thought,σ. αὐτὰ εἰς ἓν τρία ὄντα Pl.R. 588d
;σ. ἐν τοῖς λόγοις Id.Sph. 252c
;ἔχουσί τι κοινὸν [αἱ ἀρχαὶ] τὸ συνάπτον αὐτάς Arist.Fr.17
;εἴ τι σ. ἢ ἀφαιρεῖ ἡ διάνοια Id.Metaph. 1027b32
(διαιρεῖ Alex.Aphr.
); ἀδύνατα ς. Id.Po.1458a27, cf. Phld.Sto.Herc.339.13;σ. τὸ γίγνεσθαί θ' ἅμα καὶ τὴν τελευτὴν τοῦ βίου Alex.149.18
; σ. μηχανήν frame a plan, A.Ag. 1609, cf. E.Hel. 1034; σ. ὄναρ εἴς τινα connect it with him, refer it to him, Id.IT[59];σ. λόγον πρός τι D.60.12
;πρὸς τὸ ἄκρον οὐ σ. τὸν συλλογισμόν Arist. APr. 69a18
; σ. ἀλλήλοις τό τ' ἐκστάντες καὶ τὸ ὀξέως" take together, Gal.16.547; συνῆψε τὸν λόγον he continues as follows, Id.15.148; but σ. τὸν λόγον, abridge, Theopomp.Com.22: c. acc. et dat., associate with or attribute to,τί τινι Epicur.Nat.11.9
, Sent.Vat.39, Demetr.Lac.Herc.1055.15, cf. Phld.Sign.20:—[voice] Pass.,συνάπτεται ἕτερον ἐξ ἄλλου Pl.Sph. 245e
, cf. Phd. 60b (v.l.), Epicur.Ep.2p.37U., Nat.28.11; of the words of a sentence,συνάπτεσθαι ἀλλήλοις Gal. 16.546
.II with regard to persons,1 in hostile sense, σ. τὰ στρατόπεδα εἰς μάχην bring them into action, Hdt.5.75; ἐλπὶς.. ἣ πολλὰς πόλεις συνῆψε has engaged them in conflict, E.Supp. 480; so συνῆψε πάντας ἐς μίαν βλάβην involved them in.., Id.Ba. 1303; for S.Aj. 1317, v. συλλύω 11.b σ. μάχην join battle, Hdt.6.108;στρατεύματι A.Pers. 336
, cf. E.Heracl. 808;σ. πόλεμον πρός τινας Th. 6.13
;συνάψαι πόλεμον Ἕλλησιν μέγαν E.Hel.55
, cf. Hdt.1.18;τοῖς σοφοῖς εὐκτὸν σοφῷ ἔχθραν συνάπτειν Id.Heracl.459
;σ. ἀλκήν Id.Supp.683
; also (without μάχην), engage, Hdt.4.80, cf. Ar.Ach. 686 (troch.);σ. συνάψεις LXX 4 Ki.10.34
;σ. φασγάνων ἀκμάς E.Or. 1482
(lyr.); ; οὐκ εὐθὺς συνῆψε τὰς ἀπορίας has not immediately rejoined by stating the difficulties, Procl. in Prm.p.533 S.: abs., approach, make contact, Plu.Tim.25:—[voice] Pass.,μοι πρός τινας νεῖκος συνῆπτο Hdt.7.158
, cf. 6.94.2 in friendly sense, σ. ἑαυτὸν εἰς λόγους τινί enter into conversation with him, Ar.Lys. 468 (cf. infr. B.11.1);φιλία σ. τοὺς καλούς τε κἀγαθούς X.Mem.2.6.22
:—[voice] Pass., παλλακαῖς συνημμένος, of Aristotle, App.Anth.5.11.b c. acc. rei,σ. μῦθον E.Supp. 566
;σ. ὅρκους Id.Ph. 1241
;κοινωνίαν X.Lac.6.3
;φιλίαν πρός τινα D.H.19.13
, cf. 2.30; freq. in E., σ. τινὶ γάμους, λέκτρα, κῆδος, form an alliance by marriage, Ph. 1049 (lyr.), 49, Andr. 620, etc.; ;τὸν ἔρωτα τῇ κούρῃ Aret.SD1.5
:—in [voice] Med., κῆδος ξυνάψασθαι τῆς θυγατρός get one's daughter married, Th. 2.29:—[voice] Pass.,οἱ γάμοι συνήφθησαν PLips.41.7
(iv A.D.);ᾧ συνήφθην ἐκ παρθενίας PSI1.41.5
(iv A.D.); συναφθεῖσά μοι ὡς γαμετή,.. συνήφθην σοι πρὸς γάμου καὶ βίου κοινωνίαν, PMasp.153.5,8 (iv A.D.);μὴ πρὸς γάμον ἡ παῖς καὶ ἑτέρῳ τινὶ συναφθείη Chor. p.227
B.III Math., esp. in [tense] pf. [voice] Pass., ὁ λόγος συνῆπται ἔκ τε τοῦ.. καὶ τοῦ.. the ratio is compounded of.., Archim.Sph.Cyl.2.4, al.; ἀναλογία συνημμένη continued proportion (cf.συνεχής 1.3
), Nicom.Ar.2.21; συνημμένη μεσότης geometric mean, ibid.2 in Music, συνημμένα τετράχορδα conjunct tetrachords, Plu.2.1029a; ἡ συνημμένων νήτη ib. 1137c.3 in Logic, συνημμένον ἀξίωμα or τὸ σ., hypothetical proposition as premiss in a syllogism. Chrysipp.Stoic.2.68, Phld.Sign.32, S.E.M.8.109, Gell.16.8.9: pl., Plu.2.43c, Procl. in Prm. p.533 S.; κοῖα συνῆπται; what conclusion follows? Call.Fr.70.3:—cf.συνάρτησις 11
.B intr.:I in local sense, border on, lie next to, ;Τήνῳ συνάπτουσ' Ἄνδρος A.Pers. 885
(lyr.); γεώλοφοι συνάπτοντες [ τῷ ποταμῷ] reaching to.., Plb.3.67.9; .7 (iii B.C.); [τῆς τραχείας ἀρτηρίας] τὸ συνάπτον τῷ στόματι πέρας Gal.6.421
; ποταμοῦ στόμα συνάπτον θαλάττῃ ib.712;αὗται μὲν σ., αἱ δ' ἄλλαι ἀσύναπτοι Arist.HA 516a30
; δύο πόροι εἰς ἓν ς. ib. 508a13; τὰ βράγχια σ. ἀλλήλοις ib. 507a5; ἡ κοιλία σ. πρὸς τὸ στόμα ib. 507a28; of the sides of a cone,πρὸς μίαν κορυφὴν συνάπτειν Thphr.Vert.4
.2 of Time, to be nigh at hand,ὥρα συνάπτει Pi.P.4.247
;σ. πρὸς τὸν Χειμῶνα Hp.Aph.2.25
;συνάψαντος τοῦ Χρόνου Plb.2.2.8
;συνάψαντος τοῦ καιροῦ Id.6.36.1
, etc.3 metaph., σ. ἐν αὐτῇ πάνθ' ὅσα δεῖ τοῖς φίλοις ὑπάρχειν meet together, Arist.EN 1156b18; οὐ σ. [ αὗται αἱ φιλίαι] do not combine, ib. 1157a34; to be connected with, τῷ γένει αἱ ἰδέαι ς. Id.Metaph. 1042a15;σ. πρός τι Id.Pol. 1276a7
, Cat. 4b26, APr. 41a1; attach, Id.HA 580a15; λύπη σ. [ τῷ θεραπεύειν] E.Hipp. 187 (anap.), cf. Chrysipp.Stoic.2.174; ὁ πόνος ὁ ὑπερβάλλων συνάψει θανάτῳ will border upon death, Epicur.Fr. 448; σ. εἴς τι have reference to, Thphr.CP6.1.2.II of persons, ξ. λόγοισιν enter into conversation, S.El.21;ἐς λόγους σ. τινί E.Ph. 702
; σ. εἰς Χορεύματα join the dance, Id.Ba. 133 (lyr.); ἐς Χεῖρα γῇ come close to land, Id.Heracl. 429; σ. εἰς τὸν καιρόν come in just at the right time, Plb.3.19.2; σ. τοῖς ἄκροις reach, them, Id.3.93.5, etc.;σ. εἰς Σελεύκειαν Id.5.66.4
;πρὸς τὴν παρεμβολήν Id.3.53.10
, etc.2 τύχα ποδὸς ξυνάπτει (s.v.l., - πτοι Murray) μοι, i.e. I have come fortunately, E.Supp. 1014 (lyr.).3 Astrol., of a heavenly body, to be in conjunction ([etym.] συναφή) with another, Nech. ap. Vett.Val.280.2, Ptol.Tetr.52, PMag. Leid.W.24.15, Man.2.452, Paul.Al.H.1.C [voice] Med., unite for oneself and so form,φιλίαν D.S.13.32
;κῆδος D.C.41.57
; v.supr.A.11.2b.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > συνάπτω
-
12 θεραπεύω
A- εύσω Th.2.51
, etc.:—[voice] Med., [tense] fut. : [tense] aor.ἐθεραπευσάμην Nicostr.
ap. Stob.4.23.65 codd., Gal.11.295:—[voice] Pass., [tense] fut.- ευθήσομαι Id.10.617
: [tense] fut. [voice] Med. in pass. sense, Antipho4.2.4, Pl.Alc.1.135e: [tense] aor.ἐθεραπεύθην Id.Chrm. 157b
, etc.:—to be an attendant, do service, once in Hom., Od. 13.265:—[voice] Med., h.Ap. 390.II do service to the gods, ἀθανάτους, θεοὺς θ., Hes.Op. 135, Hdt.2.37, X.Mem.1.4.13, etc.;δαίμονα Pi.P.3.109
; Διόνυσον, Μούσας, E.Ba.82 (lyr.), IT 1105(lyr.); θ. Φοίβου ναούς serve them, Id. Ion 111 (anap.): abs., worship, Lys.6.51; do service or honour to one's parents, E. Ion 183 (lyr.), Pl.R. 467a, Men. 91a; serve, wait upon a master, Id.Euthphr. 13d, cf. Ar.Eq.59, 1261, etc.; θ. τὰς θήκας reverence men's graves, Pl.R. 469a.2 in Prose, pay court to, [ τινα] Hdt.3.80, etc.; in bad sense, flatter, wheedle, Th.3.12; θ. τὸ πλῆθος, τοὺς πολλούς, Id.1.9, Plu.Per.34; conciliate,τινὰ χρημάτων δόσει Th.1.137
, cf. Hdn.2.2.8; τὸ θεραπεῦον,= οἱ θεραπεύοντες, Th.3.39; θ. γυναῖκα pay her attention, X.Cyr.5.1.18; also τὰς θύρας τινὸς θ. wait at a man's door, ib.8.1.6;αὐλὰς θ. καὶ σατράπας Men.897
; αὐλὰς βασιλικὰς θ. D.L.9.63.3 of things, consult, attend to,τὸ ξυμφέρον Th.3.56
; ἡδονὴν θ. indulge one's love of pleasure, X.Cyr.5.5.41; θ. τὸ παρόν look to, provide for the present, S.Ph. 149(anap.);τὸ ναυτικόν Th.2.65
;τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν Id.4.67
;θ. τοὺς καιρούς D.18.307
: c. inf., take care that.., θ. τὸ μὴ θορυβεῖν, μὴ λείπεσθαι, Th.6.61,7.70;θ. ὅπως πολιτεύσουσι Id.1.19
; θ. ὡς .. Longus 4.1.4 θ. τὸ σῶμα take care of one's person, Pl.Grg. 513d;θ. αὑτούς Plu.Eum.9
;θ. τὰς τρίχας Longus4.4
; μύροις χαίτην θ. Archestr. Fr.62.3;θ. τοὺς πόδας LXX 2 Ki.19.24
: c. acc. et inf.,θ. κόμην φαίνεσθαι λιπαράν Plu.Lyc.22
.6 θ. ἡμέρην observe a day, keep it as a feast, Hdt.3.79;ἱερὰ -όμενα Th.4.98
.7 treat medically, Hp.VM9, Th.2.47,51;τοὺς τετρωμένους X.Cyr.3.2.12
;τραύματα Phld.Piet.89
;μὴ θεραπεύειν βέλτιον· θεραπευόμενοι γὰρ ἀπόλλυνται ταχέως Hp.Aph.6.38
; ;θ. νόσημα Isoc.19.28
;σώματα -όμενα Pl.Lg. 684c
; : abs.,οἱ θεραπεύοντες Phld.Ir.p.29
W.: metaph.,ὁ κοινὸς ἰατρός σε θεραπεύσει χρόνος Philippid.32
;λύπην.. οἶδε θεραπεύειν λόγος Men.591
;τὰ πονοῦντα μέρη τῆς νεώς D.S.4.41
; τὰς ὑποψίας allayed, Plu.Luc.22;ὑπόνοιαν Phlp.
in de An.408.3; δυστυχίαν assuage it, Luc.Ind.6.10 prepare, dress, food or drugs, Archestr.Fr.13.4, al., Dsc.2.76 ([voice] Pass.).Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θεραπεύω
-
13 θεραπεύω
θεραπεύω, ein Diener, dienstbar, dienstwillig sein. Bes. als Untergebener einem Mächtigeren dienen, ihn verehren, ihm seine Verehrung durch Dienstleistungen beweisen; die Götter verehren; die Eltern; den Herrn. Allgemein: pflegen, warten, Sorge tragen für einen, bes. für einen Kranken; οἱ δὲ καὶ πάνυ ϑεραπευόμενοι, sorgfältig von Ärzten behandelt; τοὺς ὀφϑαλμούς, heilen. Auch übertr. auf Sachen: ausbessern; ὑποψίαν, den Argwohn zu beseitigen suchen; τὴν γῆν, das Land bestellen; geistig; μὴ μαϑοῦσι μηδὲ ϑεραπευϑεῖσιν εἰς ἀρετήν, die nicht zur Tugend erzogen worden. Durch Dienstleistungen j-n zu gewinnen suchen, τὸ πλῆϑος τῶν Μυκηναίων τεϑεραπευκότα, er hat für das Volk Sorge getragen; γυναῖκα, ihr die Aufwartung, den Hof machen; schmeicheln; ϑερ. τὰς ϑύρας τῶν ἀρχόντων, an der Tür erscheinen u. seine Aufwartung machen. Häufig auf Sachen übertr., ἱερά, dafür Sorge tragen; ἡδονήν, der Lust nachgehen, auf das Vergnügen bedacht sein, ihm fröhnen; τὸ ξυμφέρον, seinen Vorteil wahrnehmen; ϑεραπεύειν τὴν ἄνοιξιν τῶν πυλῶν, dafür Sorge tragen; πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν, versuche zu dienen, wie es der Augenblick erheischt; καιρόν, die rechte Zeit wahrnehmen; auch c. inf., ϑεραπεύοντες τὸ μὴ ϑορυβεῖν, dafür Sorge tragend, daß sie nicht lärmten -
14 πάρ-ειμι
πάρ-ειμι (s. εἰμί), daneben, dabei sein, bes. gegenwärtig od. anwesend sein; πάρεστε, Il. 2, 485; ἵπποι δ' οὐ παρέασι, 5, 192; παρεών, der Anwesende, oft, wie in Prosa, οἱ παρόντες, überall; sich bei Einem aufhalten, verweilen, Od. 5, 105. 129; μήλοισι, 4, 640; auch μάχῃ, einer Schlacht beiwohnen, 4, 197; ἐν δαίτῃσι, Il. 10, 217; bes. zum Beistand anwesend sein, wie adesse, beistehen, καὶ λίην τοι ἔγωγε παρέσσομαι, Od. 13, 393 Il. 18, 472; ἀρωγὴ δ' οὔτις ἀλλήλοις παρῆν, Aesch. Pers. 406; ἐγὼ παρὼν βέλεσι τοῖς Ἡρακλέους εἴρξω, Soph. Phil. 1392; vgl. Ar. Vesp. 732; Dem. τοῖς νῦν παροῠσιν αὐτῷ καὶ συνδικοῦσιν, 34, 12, u. sonst in Prosa; – zur Hand sein, vorräthig sein, von allem Besitzthum, τὰ παρεόντα, der vorhandene Vorrath, oft χαριζομένη παρεόντων, gern mittheilend von dem Vorhandenen, von den Speisen, welche nicht erst zubereitet zu werden brauchen, Od. 1, 140. 4, 56, auch von unkörperlichen Dingen, εἴ μοι δύναμίς γε παρείη, wenn mir die Macht zu Gebote stände, wenn ich die Macht hätte, 2, 62; ὅση δύναμίς γε πάρεστι, so Viel in meiner Macht ist, so Viel ich vermag, Il. 8, 294. 13, 786 Od. 23, 128; φίλων παρεόντων, Pind. Ol. 7, 6; εἴτ' αὐτὸς ἦν ϑνήσκοντος ἐγγύϑεν παρών, Aesch. Ch. 839; ϑάρσει παρέσται μηχανὴ δραστήριος, Spt. 1032; φόβος δὲ πᾶσι βαρβάροις παρῆν, Pers. 383; πενϑήμονες πά ρεισιν δόξαι, Ag. 421, u. so öfter auch von Gemüthszuständen; vgl. noch αἵ μοι μόναι παρῆσαν ἐλπίδων Soph. El. 800, πᾶσι ϑαῠμα δυςχερὲς παρῆν Ant. 254. – Von Vrbdgn merke man noch : παρεῖναι παρά τινι, Soph. Phil. 1057; οὗτος παρὰ σοὶ μάλα πλησίον ἀεὶ πάρεστιν, Plat. Phaedr. 243 e; – ἔν τινι, z. B. παρεῖναι ἐν ταῖς συνουσίαις, Plat. Prot. 335 b; vgl. Ar. Ach. 513 Av. 30; – εἰς –, sich nach einem Orte begeben daben und da sein, ἐς κοῖτον, εἰς Ἀσίην u. ä., Her. 1, 9. 6, 24. 8, 60, 3; Thuc. 6, 88; auch Ὀλυμπίαζε, 3, 8; εἰς τὴν ἐξέτασιν, Xen. An. 7, 1, 11, u. oft; auch ἐς μέσον φόνον, Eur. Or. 1314; – ähnlich ἐπὶ δεῖπνον, Her. 1, 21; ἐπὶ τὴν ϑυσίαν, ἐπὶ τὸ στράτευμα, ἐπὶ τὰς κώμας, Xen. An. 6, 2, 15. 7, 1, 35. 7, 4, 6 u. sonst; übertr., πάλιν ἐπὶ τὴν πρώτην πάρεσμεν ἀπορίαν, Plat. Theaet. 200 d; Gorg. 447 b; παρῆσαν ἐπὶ τοῦτο τὸ βῆμα, Dem. 1, 8; auch παρῆσαν ἐπὶ τοῖς ἀγῶσι, 24, 159, u. πάρεστι πρὸς τοῦτο καιροῦ τὰ πράγματα, die Sachen sind so weit gekommen, 2, 8; vgl. noch πρὸς σέ, πρὸς τὴν κρίσιν, Xen. An. 6, 3, 21. 4, 26; Ὀλυμπίαζε παρεῖναι, Thuc. 3, 8. – Das partic., gegenwärtig; τοῦ παρόντος ἀχϑηδὼν κακοῠ, Aesch. Prom. 26; πόνων τῶν νῦν παρόντων, 98; τῆς νῦν παρούσης πημονῆς, 469; im Ggstz von μέλλοντα κακά, Pers. 829; so Soph. u. Eur.; u. in Prosa; τὰ παρόντα κακά, Her. 8, 20; χρόνος, πόλεμος u. ä., bes. τὰ παρόντα, die gegenwärtige Lage der Dinge, die gegenwärtigen Umstände, Her. 1, 113 u. A.; auch τὰ παρεόντα πρήγματα, Her. 6, 100; τὰ παρόντα, jetzt, Soph. El. 218; ἡ νῦν παροῠσα ἡμέρα, Plat. Legg. III, 683 c; auch sing. τὸ παρεόν, Her. 1, 20; ἐν τῷ παρόντι, in der Gegenwart, für die gegenwärtige Lage, Thuc. 2, 88. 5, 63 u. öfter; auch ἐν τῷ τότε παρόντι, 1, 95; Plat. setzt gegenüber ἐν τῷ νῦν παρόντι καὶ ἐν τῷ ἔπειτα, Phaed. 67 c; vgl. τὰ γεγονότα καὶ τὰ παρόντα πρὸς τὰ μέλλοντα, Theaet. 186 a; Xen. An. 2, 5, 8; vgl. noch πρὸς τὸ παρόν, τὸ παρὸν αὐτίκα, Thuc. 3, 40; ἐκ τῶν παρόντων, 6, 70, wie Xen. An. 3, 2, 3, nach der gegenwärtigen Lage, wie es diese erfordert, vgl. Krüger zu der Stelle; πειρῶ τὸ παρὸν ϑεραπεύειν, Soph. Phil. 149; τὸ παρὸν εὖ ποιεῖν. Plat. Gorg. 499 c; παρὸν ἀργύριον, Dem. 33, 7. – Impers. gebraucht, πάρεστί μοι, es ist mir zur Hand, steht bei mir, ich habe es in meiner Gewalt, es hängt von mir ab, τοιαῦϑ' ἑλέσϑαι σοι πάρεστιν ἐξ ἐμοῦ, Aesch. Eum. 829; ὡς ἰδεῖν τέλος πάρεστιν, es ist möglich, man kann, Pers. 712, u. oft, wie bei Soph. u. Eur.; νῦν γὰρ πάρεστι καὶ δὶς αἰάζειν, Soph. Ai. 427; O. C. 1578; χαίρειν παρέσται, El. 130; Ar. Plut. 638; u. in Prosa, Her. 8, 20. 9, 70; πάρεστι τούτου πεῖραν λαμβάνειν, Plat. Gorg. 448 a; παρῆν μετρεῖν τὸ βάϑος τῆς χιόνος, Xen. An. 4, 5, 6. 7, 1, 26; Folgde. – Absol. wird so παρόν, ion. παρεόν gebraucht, da es möglich ist, angeht, παρεὸν αὐτοῖ σιἀποκτεῖναι ἐκείνους, Her. 6, 137 u. öfter, vgl. 1, 129. 5, 49. 7, 24; παρὸν φρονῆσαι, Soph. Phil. 1087; Eur. Suppl. 327; οἴνου μηδ' ὀσφραίνεσϑαι παρόν, Xen. An. 5, 8, 3; Sp., wie Plut. Fab. 11, τὸν λόφον ἐκ τοῦ ῥᾴστου κρύφα κατασχεῖν παρόν. – Dafür wird auch πάρα gebraucht, Il. 9, 227, Her. 7, 12. S. oben.
-
15 εὐ-τελής
εὐ-τελής, ές, wohlfeil, wenig kostend, leicht zu haben, οὐχ ὁρᾷς τοὺς συκοφάντας ὡς εὐτελεῖς, καὶ οὐδὲν ἂν δέοι ἐπ' αὐτοὺς πολλοῦ ἀργυρίου Plat. Crit. 45 a; Xen. Hier. 1, 20; δίαιτα D. gic. 1, 45; οἰκήσεις 5, 21; dah. gering, schlecht, ὑποδεεστέρην καὶ εὐτελεστέρην ταρίχευσιν, τὴν δὲ τρίτην εὐτελεστάτην Her. 2, 86. Auch in sittlicher Beziehung, gemein, schlecht, Arist. pol. 2, 11; καὶ ταπειναὶ πόλεις D. sic. 13, 83; Plut. Vgl. Aesch. Spt. 473 ὁ σηματουργὸς δ' οὔτις εὐτελὴς ἄρ' ἦν, war kein gemeiner Künstler; – im guten Sinne, einfach, frugal, Xen. Mem. 1, 3, 5; Plut. öfter; βίος Plat. Legg. VII, 806 a; mit geringer Anstrengung verbunden, ῥᾴων καὶ εὐτελεστέρα ἄσκησις Xen. Hipparch. 1, 16. – Adv. εὐτελῶς, einfach, ohne großen Aufwand, τρέφειν Xen. Cyr. 8, 3, 46; ϑεραπεύειν τοὺς ϑεούς Conv. 4, 49; Sp.
-
16 θεραπεία
A service, attendance:I of persons, θ. τῶν θεῶν service paid to the gods, Pl. Euthphr. 13d, cf. E.El. 744 (lyr.);θεῶν καὶ ἡρώων θεραπεῖαι Pl.R. 427b
, etc.;ἡ περὶ τοὺς θεοὺς θ. Isoc.11.24
; ἀγυιάτιδες θ. worship of Apollo Agyieus, E. Ion 187;τὴν θ. ἀποδιδόναι τοῖς θεοῖς Arist.Pol. 1329a32
;θ. τῆς μήνιδος Jul.Or.5.159b
: abs.,πᾶσαν θ. ὡς ἰσόθεος θεραπευόμενος Pl.Phdr. 255a
, cf. Antipho 4.2.4; of parents,γονέων θεραπείας καὶ τιμάς Pl.Lg. 886c
, cf. Gorg.Fr.6 D.; of children, nurture, care,μικροὺς παῖδας θεραπείας δεομένους Lys.13.45
;θ. καὶ ἐσθής X.Mem.3.11.4
; θ. σώματος, ψυχῆς, Pl.Grg. 464b, La. 185e.2 service done to gain favour, paying court,θ. τοῦ κοινοῦ καὶ τῶν αἰεὶ προεστώτων Th.3.11
;ἐν θεραπείᾳ ἔχειν πολλῇ Id.1.55
;πάσῃ θεραπείᾳ θεραπεύειν τινά X.HG 2.3.14
;θεραπείαις προσαγαγέσθαι Isoc.3.22
;τῇ θ. ψυχαγωγούμενος D.59.55
.II medical or surgical treatment or cure, χειρός, ποδός, Hp.l.c.; αἱ ὑπὸ τῶν ἰατρῶν θ. αἱ διὰ καύσεων γιγνόμεναι cures by cautery, Pl.Prt. 354a; ἡ ἐκ τῶν γραμμάτων θ. treatment secundum artem, Arist.Pol. 1287a40, cf. Gal.1.400, etc.;τῶν καμνόντων Pl.Prt. 345a
, cf. Th.2.51, Phld.Ir.p.21 W.;τοῦ σώματος Id.Lib.p.19
O., Vit.Philonid.p.9 C.; healing,θεραπείας ἐπιτυχών Sammelb. 1537b
: in pl., cures,ἰατρὸς ποιεῖ -είας POxy.1r
.13.2 of plants, cultivation, Pl.Tht. 149e, Thphr.HP2.2.12.4 preparation of fat for medical use, Dsc.2.76.IV in collective sense, body of attendants, retinue, Hdt.1.199, 5.21, 7.184, LXXGe. 45.16;σὺν ἱππικῇ θ. X.Cyr.4.6.1
;ὁ ἐπὶ τῆς θ. τεταγμένος Plb.4.87.5
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > θεραπεία
-
17 ἐπίπονος
ἐπίπον-ος, ον,A painful, οὖρα f.l. for πέπονα in Hp.Prorrh.59 (ap.Gal.);θάνατοι Phld.Ir.p.30
W.; ; toilsome, laborious, (lyr.); ἀσχολία, ἄσκησις, φυλακή, Th.1.70, 2.39, 8.11; γῆρας wearisome, Pl.R. 329d (but in good sense, ἔργα ἐξειργασμένοι καλὰ καὶ ἐ. Id.Lg. 801e, cf. X. Cyr.8.1.29 ([comp] Sup.)); βίος ib.2.3.11;μαθήσεις καὶ μελέται Id.Cyn.12.15
; ἁμέρα day of sorrow, S.Tr. 654 (lyr.): [comp] Comp. πρᾶξις -ωτέρα καὶἐπικινδυνοτέρα X.An.1.3.19
;-ώτερον < ἔργον> οὐκ εἴληφ' ἐγώ Alex. 195
;οὐδὲν διαβολῆς ἐστιν -ώτερον Men.576
: [comp] Sup.παιδεία -ωτάτη Pl. R. 450c
; τὸ ἐπίπονον toil, X.Cyn.l.c.; τὰ ἐ. Arist.EN 1116a14; ἐπίπονόν [ἐστι] τὴν δύσκλειαν ἀφανίσαι 'tis a hard task to.., Th.3.58.2. of persons, laborious, patient of toil, Ar.Ra. 1370 (lyr.), Pl.Phdr. 229d; also, sensitive to fatigue, easily exhausted, Thphr.Sens.11.3. of omens, portending suffering, X.An.6.1.23.II. Adv. - νως with suffering, Hp.Epid.1.1; with difficulty,εὑρίσκεσθαι Th.1.22
; ζῆν (opp. τρυφᾶν) Arist.Pol. 1265a34;ἐ. καὶ καλῶς τινα θεραπεύειν Isoc.19.11
;βιώσεται X.Mem.1.7.2
, etc.: [comp] Comp.-ώτερον, διακονεῖν Arched.3.8
: [comp] Sup.-ώτατα, ζῆν X.Cyr.7.5.67
.Greek-English dictionary (Αγγλικά Ελληνικά-λεξικό) > ἐπίπονος
-
18 κάρτα
κάρτα (vgl. κάρτος), stark, sehr, bes. ion. u. poet.; δοκοῦντας εἶναι κάρτα πρευμενεῖς μοι Aesch. Ag. 814; μολόντα δ' αὐτὸν κάρτα τιμαλφεῖ λεώς Eum. 15; δεῖ κάρτα ϑύειν Suppl. 445; vgl. ἦ κάρτα unter ἦ; καὶ κάρτα, bejahend, allerdings, ja wohl; κάρτα μαίνομαι Soph. Tr. 446; κάρτ' ἂν εὐτυχεῖν δοκῶ Ai. 257; εἰ καὶ μακρὰ κάρτ' ἐστίν Tr. 1208; κάρτα προςχωρεῖν πόλει Eur. Med. 222; ἥδομαι Her. 1, 27; ϑεραπεύειν, im Ggstz von μετρίως, 3, 80. 6, 125; καὶ τὸ κάρτα, im höchsten Grade, 6, 52. 8, 27 u. Hippocr. Seltener bei den Komikern, wie Ar. Ach. 518 Av. 342, u. in attischer Prosa; Plat. nur Tim. 25 d als v. l., πηλοῦ κάρτα βαϑέος für die vulg. καταβραχέος. Von Sp. Luc. calumn. 3 Plut. de superst. 10.
-
19 ἀσκέω
ἀσκέω, 1) sorgfältig, künstlich bearbeiten, verzieren; ἤσκειν εἴρια καλά, 3. sing., Iliad. 3, 388; ἑανόν, ὅν οἱ Ἀϑήνη ἔξυσ' ἀσκήσασα 14, 179; ϑρόνον – Ἥφαιστος τεύξει ἀσκήσας 14, 240; κέρα – τὰ μὲν ἀσκήσας κεραοξόος ἤραρε τέκτων 4, 110; κρητῆρα – Σιδόνες πολυδαίδαλοι εὖ ἤσκησαν 23, 743; ἅρμα δέ οἱ χρυσῷ τε καὶ ἀργύρῳ εὖ ἤσκηται 10. 438; ἑρμῖν' ἀσκήσας Od. 23, 198; χρυσόν – ὁ δ' ἔπειτα βοὸς κέρασιν περίχευεν ἀσκήσας 3, 438; χορόν, τῷ ἴκελον οἷόν ποτε Δαίδαλος ἤσκησεν Ἀριάδνῃ, ein Bildwerk, Iliad. 18, 592, vgl. Paus. 9, 40, 2; ἡ μὲν τὸν πτύξασα καὶ ἀσκήσασα χιτῶνα, sorgfältig putzen u. reinigen, Od. 1, 439. Uebh. zieren, schmücken, ἠσκημένη πέπλοις Aesch. Pers. 178; Soph. El. 444; κόσμῳ Her. 3, 1, u. öfter; οἶκος ἠσκημένος, künstlich geschmückt, 2, 130; übh. ausrüsten, 'Έλληνες ναυσίν, ἀσπίσιν ἠσκημένοι Eur. I. A. 83; σῶμ' ὃπλοις ἠσκήσατο Hel. 1395; ἀσκεῖν εἰς κάλλος El. 1073. – 2) = ϑεραπεύειν, verehren, δαίμονα Pind. P. 3, 109; ϑέμις ἀσκεῖται Ol. 8, 22 N. 9, 8. Daraus entspringt die bei den Att. gew. Bdtg, üben, ausüben, wie Her. τέχνην, πεντάεϑλον 3, 125. 9, 33 sagt; auch δικαιοσύνην, ἀληϑηΐην 1, 96. 7, 209. So κακότητα Aesch. Prom. 1068; τὰ δίκαια Soph. O. C. 917; κακά Tr. 383; λαλίαν Ar. Nubb. 921; μηδὲν ὑγιές Plut. 50; τινά τι. Einen worin, 47; ἔρωτας, πόνον, ἀπάτας Eur. Hell. 1110; ἀσέβειαν Bacch. 476; λόγῳ ἠσκημένον, das vorgegebene, Soph. El. 1208. So stets in Prosa, σοφίαν καὶ ἀρετήν Plat. Euthyd. 283 a; σιωπήν, Stillschweigen beobachten, Xen. Cyr. 5, 3, 43; bes. σῶμα πρός od. εἴς τι, den Körper stärken, von athletischen u. gymnischen Uebungen, Mem. 1, 2, 19 Cyr. 2, 1, 20 u. Sp.; Phryn. in B. A. 17 erkl. τὸ ἀγωνιστικῆς ἐπιμελείας τυγχάνειν; auch ohne σῶμα, Plat. Lach. 128 e; στάδιον, παγκράτιον, sich im Wettlauf, P. üben, Legg. VII, 795 b; τὰ περὶ τὸν πόλεμον VIII, 832 b; c. inf., ἀσκῶ ποιεῖν, ich bemühe mich zu thun, Xen. Cyr. 5, 5, 12; εὐπετῶς φέρειν Mem. 2, 1, 6; εὖ ἠσκηκότες, den ἀνάσκητοι entgeggstzt, Cyr. 8, 8, 20; ἠσκημένος ἀνήρ Mem. 3, 13, 6; εἰς ἀγῶνα ἄμεινον ἡμῶν ἤσκηται Dem. 9, 52; auch Sp. Bei Is. 7, 14 παῖδα neben δι' ἐπιμελείας ἔχειν.
-
20 μοχθέω
A to be weary or worn with toil, to be sore distressed,ἀλλά μιν οἴω κήδεσι μοχθήσειν Il.10.106
; χείμωνι μόχθεντες (prob.)μεγάλῳ μάλα Alc.18.5
; ; (lyr.): abs., work hard, labour,κάματός ἐστι τοῖς αὐτοῖς μοχθεῖν καὶ ἄρχεσθαι Heraclit.84
, cf. E.Fr. 461, Ar.Pl. 556, Th.2.39, etc.;χρημάτων ὕπερ E.Fr.580.5
; ἐπὶ χρηστοῖς (sc. τέκνοις) Id.Med. 1104 (anap.): c. acc. cogn., μ. μόχθους undergo hardships, Id.Hel. 1446; execute painful tasks, (anap.);πολλὰ δὴ καὶ θερμὰ χερσὶ καὶ νώτοισι μ. S.Tr. 1047
;πολλὰ μ. Ar.Pl. 281
;πολλὰ περὶ τὴν στρατιὰν ἐμοχθησάτην X.An.6.6.31
; τάδε, ταῦτα μ., E.El.64, Ar.Pl. 518, etc.;ἀνήνυτα μ. Epicur.Fr. 470
; μαθήματα μ. toil at learning, E.Hec. 815;μ. ἅπαντ' ἐν οἰκίᾳ Pherecr.10
.
- 1
- 2
См. также в других словарях:
θεραπεύω — και θαραπεύω και θεραπεύγω (AM θεραπεύω) 1. περιποιούμαι ασθενή 2. αποκαθιστώ την υγεία κάποιου, γιατρεύω (α. «αυτός ο γιατρός μέ θεράπευσε» β. «τούς... ἰατροὺς θεραπεύειν ἐκέλευσεν», Ξεν.) νεοελλ. 1. φρ. «θεραπεύω τις Μούσες, τα γράμματα κ.λπ»… … Dictionary of Greek
θεραπεία — Σύνολο μέτρων ικανών να προλάβουν την εκδήλωση ή να καταπολεμήσουν με επιτυχία μία παθολογική κατάσταση και τα συμπτώματά της· θεραπευτική αντίστοιχα καλείται ο κλάδος της ιατρικής που μελετά και υποδεικνύει τα μέσα που χρησιμοποιούνται για τη θ … Dictionary of Greek
TERAPHIM — memorati Genes. c. 31. v. 19. Furata est Rachel Teraphim Patris sui: et alibi; ut videbitur; vox est Hebr. a singul. Taraph, quod in genere significat perfectam viri imaginem, ut 1. Sam. c. 19. v. 13. Michal vero assumptam quandam imaginem (Hebr … Hofmann J. Lexicon universale
ευδοξία — (; – 404 μ.Χ.). Αυτοκράτειρα του Βυζαντίου (400 4). Κόρη Φράγκου στρατηγού, έγινε σύζυγος του αυτοκράτορα Αρκαδίου (395 408). Η Ε. ήταν υπερβολικά φιλόδοξη και αυταρχική με έντονη προσωπικότητα. Ήρθε γρήγορα σε σύγκρουση με τον ισχυρό ευνούχο… … Dictionary of Greek
κυνηγετικός — ή, ό (AM κυνηγετικός, ή, όν) [κυνηγέτης] 1. αυτός που ανήκει ή αναφέρεται στον κυνηγό ή στο κυνήγι («κυνηγετικό όπλο») 2. ο ικανός και έμπειρος στο κυνήγι (α. «κυνηγετικά σκυλιά» β. «οὐδέ γε κύνας πᾱς ἐπίσταται θεραπεύειν, ἀλλ ὁ κυνηγετικός»,… … Dictionary of Greek
περισπογγίζω — Α σφουγγίζω γύρω γύρω, καθαρίζω από παντού, ολόγυρα («ταὐτὸν θεραπεύειν καὶ περισπογγίζειν», Θεόφρ.) … Dictionary of Greek